Szakdolgozói szekció
Koraszülés prevenció 14-20 éves fiatalok körében
Zeffer Alexandra, Azzolina-Takács Klára, Pintér Gábor, Pintér Sándor
Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány, Szeged
pinter.sandor.1@med.u-szeged.hu
Az igen magas koraszülésszám egyik legjelentősebb népegészségügyi gond Magyarországon. Ez a kedvezőtlen érték az egyik legmagasabb Európában és sajnos az utóbbi 15 évben semmit sem javult. A kiváltó okok csoportosításában nincs egységes álláspont, a különböző közlések eltérően adják meg azokat. Didaktikai szempont miatt mi a következő beosztást használjuk: kb. 40% jelenleg még nem tisztázott, 30% anyai és magzati okra vezethető vissza, 30% pedig egyéb biztosan ismert tényezőkre: dohányzás-, alkohol-, kábítószer-fogyasztás, megelőző művi vetélés, fogágybetegség, bacterialis vaginosis. Újabb közlés úgy foglal állást, hogy az esetek 50%-ban gyulladás indítja meg az idő előtti szülést.
A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány Tanácsadó és Továbbképző Központjában ez év márciusa óta több mint 500 14-20 év közötti diák fordult meg, akik a koraszülés biztosan ismert okairól szóló egészségnevelő előadást meghallgatták. A demonstrációs eszközök (magzatfejlődést bemutató makettek, dohányos és ép tüdő modell, fog makett, Hegar készlet, kürett kanál) és a kivetített képek segítségével a tanulók megismerték a koraszülést kedvezőtlenül befolyásoló tényezőket, amelyek egyben népegészségügyi problémák is. Az egészséges, érett újszülött valamint a koraszülött baba modellek lehetőséget adtak a látványos különbségek felfedezésére.
A kétszer 45 perces foglalkozáson hallottak a hallgatók arról, hogy a várandóság ideje alatt napi 1 doboz cigaretta elszívása 100%-kal növeli a koraszülés veszélyét. Az alkoholfogyasztás „magzati alkohol szindróma” kialakulását, a kábítószer-fogyasztás súlyos fejlődési rendellenességet eredményezhet, a művi vetélés méhnyakelégtelenséghez vezethet. A fogágybetegség (rossz fog) gennyes gócként szerepel. A megszületett koraszülöttből ugyanazon kórokozó tenyészhető ki, mint a sorvadt fogínytasakból. Az előadásokon külön hangsúllyal hangzott el, hogy akinek a várandóság első időszakában bacterialis vaginosisa van 900%-kal nagyobb az esélye arra, hogy a más állapot vetéléssel vagy koraszüléssel végződik. A hallgatóktól kapott vélemények alapján egyértelműen megállapítható: nagy az érdeklődés a fent említett előadás iránt. Úgy véljük, ha a jövendő családok nő és férfi tagjait meg tudjuk szólítani, a kedvező eredmény a koraszülésszám csökkenése nem maradhat el.
Egészségnevelő program a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány központjában
Azzolina-Takács Klára, Zeffer Alexandra, Pintér Gábor, Lehotzky Helga, Pintér Sándor
Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány, Szeged
Alapítványunk tagjait évek óta foglalkoztatja az a súlyos népegészségügyi probléma, amely jelzi, hogy Magyarországon Európában egyik legmagasabb a koraszülésszám és ez a kedvezőtlen érték az utóbbi 15 évben semmit sem javult. Ennek ismeretében elhatároztuk, hogy az elmúlt évben megnyílt Tanácsadó és Továbbképző Központunkban a 14-20 éves korosztályt - a leendő szülőket, édesanyákat, édesapákat – közvetlen interaktív módon megszólítják. A hallgatók 20-30 fős csoportokban pedagógus kíséretében két órában – egy biológia, egy osztályfőnöki - vettek részt a továbbképzésen.
Az előadások a koraszülés biztosan ismert okai közül hat téma köré csoportosultak:
dohányzás, alkohol, kábítószerfogyasztás, fogágybetegség (rossz fog), abortusz, bacterialis vaginosis. A program megvalósításban gyermekorvos, gyermeknőgyógyász, védőnő, pedagógus vett részt. Az elmúlt közel egy évben 581 középiskolás tanuló, 20 egyetemi hallgató, 45 pedagógus, 7 iskolaorvos, 25 iskola védőnő, 12 iskola pszichológus hallgatta meg a továbbképző foglalkozást. Az előadások végén a résztvevőktől írásban, névtelenül kértünk véleményt, amelyek mindegyike (686) kivétel nélkül pozitívan nyilatkozott az elhangzottakról és az előadás módjáról is. Egybehangzóan az volt a vélemény hogy a hallott előadást minél szélesebb körben mennél több fiatalnak, szülőnek, pedagógusnak, orvosnak, védőnőnek, pszichológusnak indokolt lenne megismerni. Terveink: a már megkezdett egészségnevelő program folytatása, több, újabb iskola bevonása. Ezen kívül új programok beiktatása: védőnői tanácsadás, szoptatásra és szülésre való felkészítés, gyermeknőgyógyászati tanácsadás, fogászati szűrések, kezelések kérdésének helyretétele.
Maternális phenylketonuriával élő nők terhességének és gyermekeik egészségének átfogó vizsgálata
Szilfai Nikolett1, Reismann Péter2, Papp Ferenc3, Simon Erika4, Kiss Erika4
1Semmelweis Egyetem ETK, 2SE II. sz. Belgyógyászati Klinika, 3SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika, 4SE I. sz. Gyermekklinika
Bevezetés
Kutatásunk során szerettük volna felmérni a magyar MPKU-s populáció számát, a terhesség alatti diéta mivoltát és annak a magzatra és a későbbi gyermekfejlődésre gyakorolt hatását több egészségügyi aspektusból megközelítve, (valamint azt is szerettük volna kideríteni, hogy az MPKU szindróma következményei milyen formában jelentek meg egyes eseteknél).
Anyag és módszer
Sajátfejlesztésű kérdőívet alkalmaztunk, melyet deskriptív statisztikai módszerekkel és T-próbával is elemeztünk. A magyar populációból (36 PKU, 44 gyermek) vett 14 mintát vizsgáltunk BMI, Phe, Tyr, Phye/Tyr, Fischer koefficiens, születési súly, fejkörfogat, testhossz tekintetében. Valamint elemeztük a terhesség előtti és alatti diétát és a táplálkozási szokásokat is.
Eredmények
Fejkörfogat esetén 4,98 cm, testsúly esetében pedig 330 g lett a különbség a kontroll csoporttal szemben. Az extrém magasan kiugró Phe értékek mellett sem ment feljebb a Tyr érték 60 µmol/l fölé (Tyr normál tartomány: 20-220 µmol/l). Továbbá 60 µmol/l-es Tyr érték mellett is születhet a magzat fejlődési rendellenességgel, kisebb születési súllyal és fejkörfogattal az átlaghoz képest. A 60-240 µmol/l-es Phe normál értéktartományon belüli értékek mellett is születhet a magzat kisebb fejkörfogattal és súllyal az átlaghoz képest.
Következtetés
Az anyagcsereközpontoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a compliance erősítésére annak érdekében, hogy a PKU-s kismamák jobban betartsák a szigorú diétát és egészséges gyermekeknek adhassanak életet.
PKU=phenylketonuria, MPKU= maternális phenylketonuria, Tyr= tirozin, Phe= phenylalanin
Koraszülött mentés a dél-alföldi régióban
Kovácsné Süli Mónika, Bognár Erika, Ördöghné Prónai Julianna, Balogh László, Bodrogi Tibor, Pintér Sándor
Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány
A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány több mint két évtizede szolgálja az újszülött, koraszülött mentést a régiónkban. Dél-Magyarország 3 megyéjéből - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád - menti az életveszélyben lévő újszülötteket, koraszülötteket a terület újszülötteket ellátó központjaiba: a Szegedi Gyermekgyógyászati Klinikára, a Kecskeméti, és a Gyulai Perinatális Intenzív Centrumokba.
A Szolgálat feladata, a betegeket minél előbb az őket ellátó regionális központok intenzív osztályaira juttatni, ahol a különböző kórképek tartós megoldásához szükséges optimális feltételek biztosítottak. Otthonszüléseknél elvégzi az újszülött ellátását, szükség esetén újraélesztését és a végleges ellátó intézetbe szállítását.
Az országban található kilenc, hasonló mentési központ közül ebben a régióban történik a második legtöbb riasztás, az utóbbi tíz év átlagában évente 1100. A betegek 54%-a 2500g alatti, 46%-a 2500g feletti születési súlyú újszülött. A mentés során évente átlagban 50 ezer kilométert tesz meg a mentőautó. A leggyakoribb mentési indokok: RDS, infekció, gyermeksebészeti és szívsebészeti kórképek, különböző vizsgálatok, konzultációk (MR, CTG, szemészet, cardiológiai UH). A mentés alatt végzett beavatkozások: újraélesztés, gépi lélegeztetés, oxigén-, infúzióadás és a vitális paraméterek monitorizálása. Négyzetkilométerben a kilenc szolgálat közül a legnagyobb területet a szegedi látja el.
A Szolgálat rohamkocsija úgy fogható fel, mint egy mozgó intenzív osztály. A benne lévő műszerek: non-invazív és invazív lélegeztető gép, inkubátor, intenzív betegmegfigyelő monitor, gyógyszeradagoló pumpa, szívó. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek: Surfactant, presszorok, Prostin, stb. segítségével a mentés ideje alatt biztosítani lehet az életben maradáshoz szükséges szervek működésének optimális fenntartását, és ezzel a legtöbb esetben megelőzhető a mentett újszülöttek elvesztése vagy egész életre szóló károsodása.
A rohamkocsi személyzete 4 fő: orvos, nővér, mentőtiszt vagy mentőápoló és gépkocsivezető.
Az elmúlt 23 évben közel huszonötezer újszülöttet mentett a Szolgálat.
Objektív hallásvizsgálat osztályunkon
Németh Mária, Rüllné Barabás Ildikó, Bognár Márta
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
Jól ismert, hogy az ép hallás a megfelelő beszédfejlődés – ezen keresztül pedig a testi és szellemi fejlődés – elengedhetetlen feltétele, és alapvetően szükséges a teljes értékű kommunikációhoz és a társadalomba való beilleszkedéshez, ezért fontos, hogy minél korábbi időpontban látótérbe kerüljenek a halláskárosodással született csecsemők. A veleszületett halláscsökkenés előfordulási gyakorisága normál populációban 1-3 %0. A neonatalis intenzív centrumokban kezelt betegek között ez az arány jóval több 4-5 %.
2014 októberében kezdtük el az Újszülött és PIC részlegünkön az újszülöttek objektív hallásvizsgálatát az Audiológiai szakrendelés segítségével, ők biztosítják a vizsgálathoz a MAICO MB 11 BERAphone hallásvizsgáló készüléket. Előadásomban ismertetni szeretném a vizsgálataink során szerzett tapasztalatainkat, a halláskárosodás rizikófaktorait és lehetséges okait.
2014. október és 2015 októbere között 2531 vizsgálatot végeztünk el az újszülött és Perinatalis Intenzív Centrum (PIC) részlegen, ebből 283 vizsgálat történt az utóbbin.
Visszarendeltek száma 199, ebből PIC-ről hazament 51fő. Tényleges halláskárosodott újszülöttek száma 4, ebből 2 csecsemőnél észleltek idegi halláscsökkenést, egynél teljes, kétoldali hallójárat atresiát diagnosztizáltak, egynél pedig összefekvő hallójáratot láttak.
Az elmúlt években jelentős munka folyt, annak érdekében, hogy a diagnózis minél korábbi életkorban megtörténjen, lehetővé téve a korai intervenciókat (beavatkozásokat).
Különös figyelmet kell fordítani a hallásfejlődés szempontjából fokozott kockázati tényezőkkel rendelkező gyermekek rendszeres hallásvizsgálatára.
Disztrófiás csecsemők kezelése az anya-gyermek kapcsolat fókuszából – esetismertetés
Az új, "táplálás tanácsadás ambulancia" beindítása
Monostori Dóra1,2, Szűcs Dániel1
1SZTE Gyermekklinika és Gyermekegészségügyi Központ
2SZTE ETSZK Preventív Egészségügyi Gondozás Tanszék
A gasztroenterológus szakorvosok gyakorta találkoznak olyan édesanyákkal, akik pszichés involváltsága már a gyermekük anamnézis felvétele kapcsán jól látható. Az optimális anya- gyermek kapcsolatot destruktívan befolyásolhatja az a tény, hogy a gyermek nem kielégítően táplálható. Három disztrófiás csecsemő kezelésébe vont be a szakorvos mentálhigiénés szakvédőnőt. Elsődleges cél a materek manifeszt szorongásának csökkentése volt, ám krízis intervenciós munkára volt szükség. Mindhárom esetben a pszichés támaszadás hasonló esetkezelési forgatókönyv szerint zajlott. A krízis intervenciók sikerességével egy új távlat nyílt a materek pszichés erőforrásai előtt, így hatékonyabbá tudtak válni mind gyermekük, mind a saját szükségleteik felismerésével kapcsolatosan. A csecsemők a több hetes pszichés támaszadási időszakban gyarapodásnak indultak. Előadásunkban azt kívánjuk bemutatni, hogy miként lehet holisztikusan megközelíteni egy olyan problémakört, amelyben a táplálási nehezítettséggel küzdő gyermek mint páciens gyógyulása csak az anya- gyermek kapcsolat rendezésén keresztül jöhet létre.
Mindezek miatt, látván a szaporodó esetszámokat, indítottuk el 2016 júliusában "Táplálási tanácsadás ambulanciánkat", ahová várjuk nemcsak a regulációs zavar talaján kialakult tüneteket mutató csecsemőket, kisdedeket, hanem az organikus okok (például idegrendszeri betegség, trauma, műtéti utáni állapot) miatt rágási, nyelési problémával küzdő betegeket is.
Fogyókúra, vagy egészséges táplálkozás?
Seresné Szabó Ágnes
Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórház, Gyermekosztály, Gyula
A nem megfelelő tápláltsági állapot és az ezzel járó társbetegségek egyre gyakoribbak a korai életévekben is. A 10 év alatti magyar gyermekek17%-ának súlytöbblete, 10,6%-nak magas vérnyomása van. A kisgyermekkorban kialakított egészséges táplálkozási szokások hozzájárulnak a felnőttkori egészséges életvitelhez.
Az egészséges táplálkozás az alapvető életfolyamatokhoz, valamint a munkavégzéshez megfelelő mennyiségű energiát, a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amely biztosítja az egészség megtartását. A rendszeres testmozgás és lelki kiegyensúlyozottság nélkül az egyensúly felborul, mely túlsúlyhoz vezet. Gyermekkorban nagyon fontos a megelőzés, hiszen a ma divatos fogyókúrák súlyos következményekkel járhatnak.
A táplálkozást is tanulni kell! Az ember fejlődése során az étrendet egyre inkább a környezeti hatások, társadalmi szokások és a divat határozzák meg.
Az egészséges táplálkozáshoz helyes táplálkozási ismeretek, megfelelő élelmiszer választék és anyagi eszközök szükségesek. Azonban lehet drágán is helytelenül illetve olcsón is lehet helyesen étkezni.
Előadásommal az egészséges táplálkozással és a fogyókúrával kapcsolatos tévhitekre szeretnem felhívni a figyelmet.
Folyamatos vesepótló kezelés (CRRT) ápolási specialitásai gyermek-intenzív osztályon
Török Éva, Kissné Kiss Zsuzsa, Gál Péter
SZTE Gyermekklinika Intenzív Osztály
Bevezetés: A CRRT kezelés viszonylag új eljárás a gyermek-intenzív ellátásban. Ez a típusú vesepótló kezelés teljes egészében az intenzív osztály személyze által végezhető, mely egyben könnyebséget is jelent, más részről alkalmazása fokozott ismeretet, odafigyelést és gyakorlatot kíván az ápolószemélyzet részéről. Előadásomban ezt a speciális intenzív osztályos szakápolói feladatkört szeretném bemutatni.
Anyag és módszer: 2014 januárja óta végzünk CRRT kezeléseket az SZTE Gyermekklinika intenzív osztályán. Az előzetes képzés igen szűk és rövid volt: egy elméleti alkalom és egy gyakorlati oktatás. A CRRT szakápolási feladatai közé tartoznak: beteg előkészítése a dializáló kanül szúrásához, kompetencia határon belül anesztézia vezetése a beavatkozás alatt; a CRRT készülék és szerelék üzembe helyezése, a beteg biztonságos rácsatlakoztatása a rendszerre; betegmegfigyelés és dokumentálás, a CRRT rendszer kezelésével kapcsolatos feladatok elvégzése (vérvételek, zsákok cseréje, betegmobilizálással kapcsolatos feladatok); beteg állapotának megfelelően egyéb szakápolástani feladatok elvégzése; a kezelés befejeztével a rendszer- és a dializáló kanül lezárása.
Eredmények: A beteganyag mind korban és méretben, mind alapbetegségüket tekintve széles palettán mozgott, ezzel nehezítve, változatossá téve a kezelések menetét. Az elmúlt több, mint két évben több modalitással, alvadásgátlási opcióval kezeltünk sikeresen közel 20 beteget újszülöttkortól felnőttkorig. Az elvégzett 45 kezelés hossza igen változó volt, sokszor 24-48 órán belül elvégeztünk egyet, de két alkalommal is volt 3 hétig tartó, folyamatos kezelés. Kezelésekhez kapcsolható súlyos szövődmény nem fordult elő.
Következtetés: A beavatkozás jellegéből adódóan sok esetben váratlan, előre nem tervezhető időpontokban volt szükség a vesepótló kezelés elindítására, emiatt szinte minden műszakban kell hozzáértő szakápolónak lennie az osztályon, nem elég egy-két speciálisan képzett szakember. A rövid oktatási periódus ellenére a CRRT az általunk használt rendszerrel biztonságosan végezhető az intenzív osztályos szakápolók által. A súlyos betegek ápolásában a folyamatos vesepótló kezelés tolerálható pluszfeladatot jelent a műszakos nővérnek. A kezelésekkel sok esetben lerövidíthető ápolási idő és javítható gyógyulási arány ellensúlyozza a megnövekedett terhelést.
„Ha a pillangók szárnyra kelnek” – Gyermekhospice helyzete Magyarországon és határainkon túl
Bognár Márta
Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház
A halálról ritkán beszélünk, a gyerekhalál meg különösen tabu téma, pedig sajnos gyermekeket is elveszítünk, és ez nem orvosi kudarc, éppen az orvostudomány fejlettségének köszönhetően a korábban kezelhetetlen betegségek hosszú terápiája, tüneti kezelése évekig tartó állapotot jelenthet. A gyermekhalál tényét és a gyermeküket gyászoló szülőket nemcsak a közvetlen környezetük képtelen a helyükön kezelni. Míg a külföldi országok többségében számtalan egyesület foglalkozik gyermekhospice - tevékenységgel, addig hazánkban a téma mai napig tabu - annak ellenére, hogy évente 300-500 új daganatos megbetegedést regisztrálnak gyermekeknél, és évente több száz gyermek halálát okozza tumor vagy más gyógyíthatatlan betegség.
A hospice-ellátás a betegségük végstádiumában lévő, elsősorban daganatos betegek fájdalmainak csökkentésére, a szellemi és fizikai aktivitásuk megőrzésére és az életminőségük javítására irányul, a szakemberekből és önkéntesekből álló hospice-team ugyanakkor segítséget nyújt a halálra való felkészülésben, és a családtagokat szükség esetén a gyászmunkában is segíti. Lelkileg nagyon nehéz terület a gyermekhospice, kevesen választják ezt a munkát. Vannak fontos szakmai irányelvek, de a lényeg alapvetően egyszerű: szeretettel kell viszonyulni a beteghez, holisztikus (az egész embert tekintő) szemlélettel, a gyermekhez tartozó családot is beleértve.
Betegbiztonság aktualitásai (Városi kórházi tapasztalatok az elmúlt 1 év során)
Patocskainé Bükk Mónika, Gyuricza Anikó
Bajai Szent Rókus Kórház Gyermekosztály, Baja
Bevezetés
Bajai Szent Rókus Kórház Csecsemő-és Gyermekosztálya betegbiztonságára vonatkozó adatokat, lehetőségeket, eredményeket tekintjük át előadásunkban.
Anyag és módszer
A jelenleg hatályos egészségügyi törvény rendelkezéseit átnézve dolgoztuk fel a felmerülő – az osztályos ellátással kapcsolatos-betegbiztonsági kérdéseket.
A különféle – egyre nagyobb ismertségnek örvendő és kizárólagosan bővülő – szülői jogok adta helyzetre külön tekintettel voltunk.
Eredmények
Áttekintettük az osztály lehetőségeit, kiemelve az új kubatúra nyújtotta pozitív és negatív változásokat.
Szülők jelenlétének előnyeit és hátrányait vizsgáltuk és elemeztük.
Napjainkban megjelenő új kihívás a külföldön élő, valamint a menekült gyermekek ellátása – ellátásuk során a megfelelő betegbiztonság megteremtése.
Következtetés
Igyekszünk mindent elkövetni az ápolási tevékenységek során – kiemelten törekedve a lehető legnagyobb betegbiztonságra –, hogy a gyermekek gyógyultan és a szülők elégedetten távozzanak osztályunkról.