Szeged
Városháza
6720 Szeged, Széchenyi tér 10.
A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval. Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint, már a mai alapterületen épült meg a második. A várost csaknem teljesen elpusztító árvíz (1879) után feltöltötték a teret, így az épület túlságosan alacsonnyá, esetlenné vált. Lechner Ödön és Pártos Gyula a meglévő alapfalakra új emeletet és karcsú központi tornyot tervezett. A neobarokk Városházát 1883-ban I. Ferenc József avatta fel, a lépcsőház középső ablakát a király híres mondása díszíti: „Szeged szebb lesz, mint volt". Figyelmet érdemel a Sóhajok hídja is, amelyet eredetileg az újjáépített várost meglátogató király és kísérete számára építettek. A Városháza különleges hangulatú udvarán nyaranta zenei és színházi programok várják a közönséget.
Szegedi Nemzeti Színház
6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 1.
A romjaiból életre keltett város egyik legszebb eklektikus-neobarokk épülete az 1883-ban megnyitott teátrum. Nagyvonalú eleganciáját Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi színházépítőknek köszönhetjük. Félköríves homlokzatát a színjátszás allegórikus alakjai díszítik, két oldalán a falfülkékben Katona József és Erkel Ferenc szobrai láthatók. A két műkő szobor különlegessége, hogy Tápai Antal szobrászművész a helyszínen készítette el őket. A színház belső terei is barokkos lendületességet és díszítettséget mutatnak. A 680 fő befogadására alkalmas nézőtér mennyezeti freskóit Vajda Zsigmond festette. A színház három tagozattal – opera, tánc és dráma – rendelkezik, a Nagyszínház elsődlegesen az operajátszás és a nagyobb volumenű színpadi művek otthona, míg a közeli Horváth Mihály utcában álló Kisszínház a drámajátszásnak és a Szegedi Kortárs Balettnek ad otthont.
Fogadalmi templom
6720 Szeged, Dóm tér
A várost elpusztító Nagyárvíz (1879) után a szegediek fogadalmat tettek egy nagyszabású katolikus templom megépítésére. Hosszas tervezés és számos vita után csak 1913-ban kezdődött meg a kivitelezés. Schulek Frigyes eredeti terveit – azok költségessége miatt – Foerk Ernő módosította. Az I. világháború miatt megrekedt templomépítés csak 1923-ban folytatódott, a Dómot 1930. október 24-én szentelték fel. A Magyarok Nagyasszonya székesegyház az ország negyedik legnagyobb temploma. Építészetileg vegyes stílusú, román, gótikus és keleties-bizánci elemek keveredése jellemzi. Belső terének különlegessége a 9040 sípos orgona, az alföldi szűrbe és szegedi papucsba öltöztetett Madonna-ábrázolás és Fadrusz János „Krisztus a keresztfán"című szobra, amely 1900-ban elnyerte a párizsi Világkiállítás fődíját.
Dömötör-torony
6720 Szeged, Dóm tér
A Dóm előterében áll Szeged legrégebbi építészeti emléke, a Demeter-torony. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom maradványát a szegediek Dömötör-toronyként emlegetik. A mostani térszint alatt lévő alapfalai a 11., alsó, román stílusú része a 12. századból való, míg kora gótikus emeletei a 13. század második felében épülhettek. A Dóm építése során kis híján elbontott torony a Fogadalmi templom keresztelő kápolnájaként maradhatott fenn, belsejébe ekkor került Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése" című falfestménye. Az ajtó bélletébe a vár bontása során előkerült román kori köveket illesztettek, felette pedig a 12. századból való Kőbárány, Szeged legrégebbi ismert szobrászati emléke látható. A katolikus liturgia jelképeivel díszített, kovácsoltvas kapu Bille János szép kivitelű munkája.
Zenélő óra
6720 Szeged, Dóm tér
1936-ban a Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg először Csúry Ferenc órásmester különleges alkotása. A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma. Naponta kétszer, 12:15 és 17:45 órakor megjeleníti az iskolaévet záró ballagást. Ekkor az óralap előtt az egyetemi vezetők és a ballagó diákok alakjai járnak körbe. A figurákat Kulai József faragta hársfából, modelljei neves magyar személyiségek, többek között Klebelsberg Kunó, Dugonics András, Mikes Kelemen, Petőfi Sándor és Vedres István voltak. A jelenetet a „Ballag már a vén diák..." kezdetű diákének melódiája kíséri. Az óra emellett minden egész órakor a „Szeged hírös város" nóta dallamát játssza szignálként.
Móra Ferenc Múzeum
6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.
A milleniumi építkezési láz legimpozánsabb szegedi alkotása az 1896-ban, neoklasszicista stílusban megépült Közművelődési Palota. A korinthoszi oszlopokból képzett, timpanonnal fedett előcsarnok, a szimmetrikus szerkezet és a fehér falak nyugodt méltóságot árasztanak. Az épületet a városi múzeum és a Somogyi-könyvtár számára építették, Móra Ferenc igazgatósága (1917-34) alatt bővült a kiállítások sora, restaurátorműhely és raktárak készültek el. A nevét viselő múzeumban személyes tárgyaival berendezett emlékszoba is várja a látogatókat. A szegedi mesterségeket bemutató néprajzi kiállítás, a patikatörténeti bemutató, "Minden, ami arany" c. kiállítás és az állandó képzőművészeti gyűjtemény mellett értékes időszaki kiállítások is színesítik a múzeum kínálatát.
Fekete ház
6720 Szeged, Somogyi utca 13.
Stílusában, megjelenésében és elhelyezkedésében is különleges a Somogyi-Kelemen utcák sarkán álló épület. Angol romantikus stílusban épült 1857-ben, Gerster Károly tervei alapján. Az eredetileg kereskedő-polgárházként, majd kaszinóként is működő épület nevét korábbi sötétszürke-feketés vakolatáról nyerte. A Fekete ház hosszú évtizedek óta a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának állandó kiállítóhelye, emellett rendszeresen helyet ad a város múltjához kötődő időszaki kiállításoknak is. A kereszteződés, ahol a feltűnő, saroktoronnyal díszített épület áll, egyedülálló Szegeden, mivel mind a négy sarkán álló épület a 19. század közepén épült, túlélték az árvízi pusztítást, és városképi jelentőségük miatt mind műemléki védettséget élveznek.
Új Zsinagóga
6722 Szeged, Jósika utca 10.
"Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!" Ez a bibliai parancs héberül és magyarul olvasható az 1903-ban elkészült Új zsinagóga diadalívén. A magyar nyelv használata az épület tervezésében aktívan közreműködő tudós főrabbi, Lőw Immánuel hatásának tudható be, aki iránymutatásaival segítette Baumhorn Lipót építész munkáját. A Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok és a páratlan szépségű, szimbolikus tartalmú üvegkupola az eklektikus zsinagóga egyedi ékességei. A belső teret az elefántcsontszín, az arany és a kék díszítések szemet gyönyörködtető összhangja uralja. Az oltár jeruzsálemi márványból készült záróköve, a frigyszekrény nílusi akácfából faragott ajtaja, a féldrágakövekkel díszített menórák és a Biblia növényeit megjelenítő falfestmények egyaránt figyelemre méltóak. A kiváló akusztikájú zsinagóga orgona- és értékes könnyűzenei koncertek különleges helyszíne.
REÖK Palota
6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 56.
Magyar Ede építész harmincéves korában, 1907-ben építette meg a magyaros szecesszió példaértékű alkotását, a Reök-palotát. Az építtető, Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván vízépítő mérnök volt, ezért a víz lett az épület meghatározó motívuma. Erre utal a hófehér homlokzatot díszítő kék vízililiomok sora, a vízinövények kavargását idéző erkélyrácsok és a falfelületek mozgalmas, hullámzásra emlékeztető változatossága. Az eredetileg lakóházként megépült palota 2007 óta Regionális Összművészeti Központ nevet viseli. Az azóta eltelt években többek között Picasso, Goya, Chagall és Rembrandt műveit csodálhatták meg a látogatók az időszaki kiállításokon. A REÖK emellett zenei programok, kisebb színházi produkciók és más kulturális események közismert színhelye is.
Szent István téri víztorony
6720 Szeged, Szent István tér
Szép kialakítású pihenőpark és egy ipartörténeti különlegesség, az ország első vasbetonból készült víztornya fogadja a látogatót a Szent István téren. Az 1004,8 m3 víz befogadására alkalmas tornyot Zielinski Szilárd tervezte, 1904-ben épület fel és mindmáig eredeti funkcióját szolgálja. Teljes egészében vasbetonból építették meg, nem kivétel a bejárati ajtó és az 54,9 magasra törő zászlótartó rúd sem. A 2006-ban felújított torony belsejében Foucault-inga függ, amellyel bizonyítható, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. Színes szódavizes üvegek, fizikatörténeti kiállítás és a víztorony tetejéről kitáruló pompás panoráma fogadják a lépcsőmászást felvállaló turistákat. A torony körül hét neves építészmérnök mellszobra látható, akik jelentős hatással voltak Szeged városképének alakulására.
Vadaspark
6725 Szeged, Cserepes sor 47.
Akár egész napos programot kínál a Szeged belvárosától mindössze 2,5 km-re fekvő, 44 hektáros erdős környezetben található állatkert, amely 1989 óta fogadja látogatóit. Állatait földrészek szerinti csoportosításban mutatja be, törekedve arra, hogy a természetes életkörülményeket biztosítsa számukra. A Vadaspark a ritka és veszélyeztetett állatfajok természetes körülmények között történő tartását tekinti egyik kiemelt feladatának. Ennek következtében olyan különlegességek is megtalálhatók itt, mint a dél-amerikai karmosmajmok, a hópárducok vagy a sörényes hangyászok. Az év szinte minden napján látogatható gyűjtemény zoopedagógiai foglalkozásokkal, látványetetésekkel, sőt alkalmanként éjszakai túrákkal is kedveskedik vendégeinek.
Fűvészkert
6726 Szeged, Lövölde utca 42.
A kolozsvári egyetem Szegedre költözése után, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István kezdte meg. A füvészkert máig az egyetem fenntartásában működik, az oktatást és a kutatást szolgáló, de a nagyközönség számára is nyitott gyűjteményként. A kert rendszerezetten mutatja be a gazdasági jelentőségű fajokat, így a gyógy- és fűszernövényeket, a festő-, rost- és élelmiszernövényeket, de részt vesz a védett növények megóvásában is. Különlegesség a több mint 80 éve a gyűjteménybe került indiai lótusz, amely a füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép- Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.
Csillagvizsgáló
6726 Szeged, Kertész utca
A Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány több mint húsz éve építette meg az Újszegeden található megfigyelőállomását. A néhány évvel ezelőtt felújított csillagvizsgálóban a tudományos kutatást egy 40 cm-es Newton-távcső (eltolható kupola, elektronikus vezérlés, SBIG ST-7 CCD-kamera) szolgálja, az amatőr csillagászok 25 és 20 cm-es Newton-távcsövekkel és kisebb, lencsés távcsövekkel kutathatják az égbolt titkait. A Csillagvizsgáló minden péntek este várja az érdeklődőket. Sötétedésig számítógépes képekkel, filmekkel szemléltetett csillagászati és űrkutatási kiselőadások zajlanak a tanteremben. Derült égbolt esetén távcsöves bemutatókat és lézerpálcás csillagképtúrákat tartanak.
Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum
6721 Szeged, Felső Tisza-part 10.
A Tisza-parton, az 1869-ben megalapított szalámigyár részeként működik a különleges múzeum, amely két speciális szegedi termék bemutatóhelye. Földszintjén a Pick család gyárának történetét és a téliszalámi gyártásának folyamatát ismerhetik meg a látogatók. Az emeleti kiállítás a Szeged környéki paprikatermesztés hagyományait, eszközeit, a paprika tudományos vizsgálatának eredményeit mutatja be. Fényképeken látható a 20. század eleji szegedi paprikapiac mozgalmas élete és a paprikakikészítés mozzanatai. A múzeum szalámi kóstolót és kedvezményes vásárlási lehetőséget is kínál, a belépő mellé ajándékba adott képeslap a múzeumban is feladható.
Anna fürdő
6720 Szeged, Tisza Lajos körút 24.
Fehér falú, keleties hatásokat tükröző, eklektikus épület a Tisza Lajos körút mentén. Steinhardt Antal és Lang Adolf tervei szerint, 1896-ban építették. Eredetileg városi közfürdőként működött. Nevét a mellette található, 1927-ben fúrt kútról illetve annak vizéről nyerte. A gyógyhatású vizet először palackozó vállalkozó, Patzauer Dezső lányát hívták Annának, az ő emlékét őrzi a fürdő. A víz ivókúraként az emésztőszervi bántalmakra alkalmazható, a szegediek rendszeresen viszik haza az Anna-kúttól. A fürdőben gyógykezelések, wellness szolgáltatások várják a vendégeket, a kikapcsolódásra minden hétköznapon éjszakai fürdőzés keretében is lehetőség nyílik.
Napfényfürdő Aquapolis
6726 Szeged, Torontál tér 1.
A négyévszakos víziváros 4400 m2 vízfelülettel, Európa leghosszabb, éves üzemelésű vízicsúszdájával várja vendégeit. A fürdőkomplexumban minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási formát. A 2010-ben megnyílt létesítmény legattraktívabb elemei a lifttel megközelíthető, 30 méter magas toronyból induló 223 és 272 m hosszú, zárt óriáscsúszdák. 13 csúszda összesen 1000 méter hosszan biztosítja a csúszás örömét a kalandkedvelőknek. A kültéri wellness medence, a sodrófolyosók, pezsgőágyak, zuhatagok felejthetetlen szórakozást és kikapcsolódást nyújtanak. A pihenésre és regenerálódásra vágyók a fürdő csendes wellness részlegében találnak ideális körülményeket: élmény- és pezsgőmedencék, masszázskezelések, finn szauna, infraszauna, római gőzkabin, sókamra, aromakabin és kültéri rönkszauna áll a vendégek rendelkezésére.