Varia II. szekció
Distalis hypospadiasis kezelése Beck műtéttel – kiváló hosszú távú eredmények
Kovács Tamás, Balogh Brigitta
SZTE Gyermekgyógyászati Klinika, Gyermeksebészet, Szeged
Bevezetés
A distalis hypospadiasis műtéti kezelésében elterjedt technikák általában más szövettel való húgycsőpótlást alkalmaznak, különböző fokú szövődményrátával (fistula, szűkület). A Beck műtét lényege, hogy a saját urethra mobilizálásával és elongálásával elkerüli a nem-urethrális szövetek használatát az urethroplastica során. Célunk az volt, hogy a Beck műtét hosszú távú eredményességét vizsgáljuk a betegek szubjektív elégedettsége és objektív paraméterek alapján.
Módszer
2003. január és 2011. december között Beck szerint operált 142 betegből 80 (56%) jelentkezett kontrollvizsgálatra. A szülővel és gyermekkel együtt egy szubjektív kérdőívet töltöttünk ki az életminőségről a műtét előtti és utáni állapot összehasonlítva. A Hypospadias Objective Scoring and Evaluation (HOSE) alapján objektíven értékeltük a posztoperatív állapotot, beleértve a meatus helyzetét, alakját, a vizeletsugarat, esetleges görbületet illetve fistulát.
Eredmények
Preoperative a meatus 7%-ban a glanson, 75%-ban a sulcus coronariusban és 18 %-ban a penis distalis harmadában helyezkedett el. A műtétet követően a húgycsőnyílás 55 %-ban a glans végén, 41 %-ban a glans distalis 2/3-ában, míg 4 %-ban az eredeti helyen volt található. A vizeletsugár a műtét előtt 79%-nál lefelé irányult, míg a műtét után mindössze 5 % panaszolt enyhe eltérést. Szűkület miatti húgycsőtágításra 14 %-ban volt szükség. Sipolynyílás 3 betegnél (3,8%) alakult ki. Görbület és merevedési fájdalom a betegeink körében nem jelentkezett. A 10 pontos elégedettségi kérdőíven a szülők átlagban 9,2-nak, a gyermekek 9,16 pontnak értékelték a műtét után elért eredményt. A HOSE értékek (0-16 pont) alapján 15,16 átlagot kaptunk (13-16), mindössze 4 betegnél értékeltük 13 pontnak. Az alacsonyabb elégedettség nem korrelált az alacsonyabb HOSE score-ral. 17 serdülő beteg eredményei sem tértek el a többi betegétől.
Következtetés
A distalis hypospadiasis műtéti kezelésében a Beck műtét a kizárólag saját urethra szövet felhasználásának köszönhetően alacsony szövődményrátával, kiváló hosszú távú funkcionális és objektív eredményekkel alkalmazható.
Vesicoureterális reflux prognózisát befolyásoló tényezők
Martyn Mária
Szent János Kórház Budai Gyermekkórház Telephely, Budapest
Bevezetés
Vesico-ureteralis reflux/VUR/ kivizsgálásának, a pontos diagnózisának jelentőségét hangsúlyozza az a tény, hogy a VUR veseparenchyma károsodáshoz, hipertóniához illetve akár veseelégtelenséghez is vezethet. Az előadás célja, hogy irodalmi adatokkal is alátámasztva megvilágítsa azokat a tényezőket, melyek a prognózist alapvetően befolyásolják. A megoldás a reflux nefropátia/RN/ megelőzése lenne, de a tudomány jelen állása szerint a korai VUR diagnózis, az adequat kezelés, valamint a már kialakult RN felismerése és megfelelő gondozása a reálisan megvalósítható módszer.
Anyag és módszer
Az előadás tárgyalja a RN-hoz vezető lehetséges patomechanizmusokat, valamint részletezi a már kialakult RN szövődményeit és kutatja ezek korai felismerésének, kezelésének lehetőségeit.
Eredmények
RN patomechanizmusát még nem ismerjük, de úgy tűnik a fokális renalis diszplazia /primer VUR/, az intrarenalis reflux, valamint a gyulladás szerepet játszik a kialakulásában. Nem tudjuk, hogy a VUR fokozata, vagy egy veleszületett hipoplazia/diszplazia az elsődleges ok a hegesedés kialakulása szempontjából. RN miatt eltávolított vesék 21%-ban FSGS volt szövettanilag kimutatható, sőt irodalmi adatok szerint unilateralis RN esetén az ellenoldali vesében is. A patogenesis hátterében a glomeruláris hiperfiltrációt, valamint immunmechanizmust tételeznek fel.
A RN incidenciáját befolyásoló tényezők: a VUR felismerési ideje, fokozata, a diszfunkcionális vizelés jelenléte, a biológiai nem.
A RN következményei: hipertónia, proteinuria, terhességi komplikációk, krónikus veseelégtelenség
Hipertónia: RN-ás betegek 15 éves utánkövetésénél átlagosan 13%-ban mutatható ki hipertónia, az esetek egy részében emelkedett a plazma renin aktivitás
Proteinuria: RN-ás gyerekek 51%-ban kimutatható mikroalbuminuria, valamint alacsony mólsúlyú tubuláris fehérjék ürítése pl. B-2- microglobulin
Terhességi komplikációk: RN fokozza a gestációs hipertonia, pre-eclampsia és fetalis károsodás előfordulását, míg VUR vesekárosodás nélkül csak a húgyúti infekciók gyakoriságát növeli
Krónikus veseelégtelenség: RN-ás gyerekek 12-21%-ban fordul elő, a 4. leggyakoribb oka a gyermekkori veseelégtelenségnek.
Következtetés
Nincs „evidence-based guidlines” a RN kezelésére, de javasolható a korai VUR diagnózis és megfelelő kezelésen túl DMSA illetve esetleg biomarkerek/NGAL/ alkalmazásával a RN mielőbbi kimutatása, ennek fennállása esetén mikroalbuminuria, B-2-microglobulin, érnyomás, vesefunkció ellenőrzés, adott esetben ACEI/ARB, felvilágosítás/terhesség/, szoros együttműködés belgyógyász nefrológussal.
Benignus csontciszták sebészi kezelése klinikánkon
Vizi András, Juhász László, Kovács Tamás
SZTE ÁOK Gyermekklinika és Gyermek Egészségügyi Centrum, Gyermeksebészet, Szeged
Bevezetés
A benignus csontciszták előfordulása gyermekkorban ritka. Három típusuk ismert. Az egyszerű vagy szimpla ciszta, az aneurizmás csontciszta és traumás csontciszta. Gyakran semmiféle tünetet nem okoznak, felismerésük röntgen melléklelet eredménye lehet illetve banális traumára bekövetkező pathológiás törés hívhatja fel rájuk a figyelmet. Leggyakoribb lokalizációjuk a hosszú csöves csontok metafizise. Kiterjedésük igen nagy is, akár 5-6 cm es méretet is elérhetik a perioszteumot elvékonyítva.
Patológiás törés előfordulása esetén a kezelésben gyakran nehézségekbe ütközünk, ezért ezen ciszták korai felismerése és preventív ellátása kiemelkedően fontos.
Célkitűzés
Előadásunk célja a benignus csontcysták esetében a Szegedi Gyermekklinikán alkalmazott protokoll és kezelés ismertetése.
Eredményeink
Az elmúlt 3 évben Klinikánkon benignus csontciszták esetében egy új eljárást vezettünk be. A felismerés után tervezett műtét keretében a csontciszta kikaparása csontpótló anyaggal való kitöltése és a hosszú csöves csont velőűrszegezése a kezelési eljárás, melyet előadásunkban ismertetünk.
Nyelészavar hátterében álló ritka kórkép
Varga Ágnes1, Kovács Tamás1, Rosztóczy András2, Szűcs Dániel1
1Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ, Szeged
2I. sz. Belgyógyászati Klinika, Szeged
Bevezetés
Az achalasia 15 év alatti gyermekek körében igen ritka kórkép, melynek incidenciája 4-6/ 1 millió, csupán a betegek 5%-a 15év alatti, a nyelőcső ismeretlen etiológiájú primer neurodegeneratív betegsége, azonban szekunder módon - infekció, malignitás vagy iatrogén ártalom révén - is kialakulhat.
Esetismertetés
Két éve fennálló nyelészavar miatt érkezett a 10 éves gyermek klinikánkra. Korábban izotópos vizsgálattal gastrooesophagealis reflux diagnózisát állították fel, alacsonynövés miatt endokrinológiai kivizsgálás történt. Fizikális vizsgálat során kóros nem igazolódott. Elhúzódó nyelészavara miatt felső tápcsatornai endoszkópia történt, mely során a nyelőcső középső-distalis harmadának tágulatát és szűk cardiát láttunk. Ezt követően kontrasztos nyelésvizsgálat készült. Mindkét vizsgálat eredménye achalasia fennállását igazolta. Nyelőcső manometriás vizsgálat II-es típusú achalasiára jellemző képet mutatott. Allgrove-szindróma fennállását a klinikai adatok kizárták. A beteg származása és dél-amerikai tartózkodása felvetette a Chagas kór gyanúját, ezt azonban a külföldön elvégzett negatív Tripanosoma cruzi antitest eredménye nem igazolta. A szűk szakaszt rendszeresen egyre növekvő méretű ballonokkal endoszkóposan tágítjuk, a dysphagiája a tágítások után mérséklődött, jelenleg már darabos ételt is elfogyaszt. Amennyiben panaszait az endoszkópos ballon dilatáció nem oldja meg, myotomia, esetlegesen antireflux műtét válhat szükségessé.
Következtetés
Az eset bemutatását az achalasia ritkasága miatt tartottuk érdemlegesnek.
High flow terápia – híd a sürgősségi és intenzív terápia között
Vojcek Eszter, Schuler Zsófia, Vatai Barbara, Lódi Csaba, Krivácsy Péter
Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest
Bevezetés
A high flow terápia egy non invazív légzéstámogatási technika, ahol orreszközön keresztül magas áramlással párásított oxigénnel lélegeztetjük a beteget. Ezáltal a felső légutak addigi holt tereit átmosva jobb lélegeztetési eredményt érhetünk el, gyakran elkerülhetjük az intubálást.
Nemzetközi vizsgálatok igazolják, hogy gyermekek körében bronchiolitisben és asthma akut exacerbációjában kimondottan hasznosnak találták a high flow terápia használatát.
Anyag és módszer
Klinikánkon az elmúlt egy évben kezdtük el használni ezt a lélegeztetési eljárást elsősorban bronchiolitis-szel, asthma akut exacerbációjával kezelt gyermekek esetén, illetve a lélegeztetető gépről való leszoktatásban extubálás után. A beállítások között a 2-8 L/min áramlást választottuk.
Eredmények
Hat gyermek esetén alkalmaztunk high flow terápiát, ebből egy gyermeket kellett később akut állapotrosszabbodás miatt intubálni. A többi esetben elmondható volt, hogy a nasalis CPAP terápiával összehasonlítva a gyermekek jobban tolerálták ezt a lélegeztetést, kevesebb szövődménnyel kellett számolni (orrsövény sérülés, pneumothorax), a nővérek pedig szívesebben alkalmazták a jobb compliance miatt.
Következtetés
Szükségesnek látjuk ennek további vizsgálatát kifejezetten a sürgősségi gyermekellátás szempontjából. Középtávú terveink között szerepel egy randomizált kontrollál vizsgálat, melyben a CPAP és a high flow hatékonyságát összehasonlítjuk, a high flow alkalmazására vonatkozó protokollok kidolgozása, illetve klinikai vizsgálatok elvégzése az alkalmazhatóság és mellékhatás profil vizsgálata céljából.
Indikátorok a sürgősségi ellátásban
Bognár Zsolt, Majoros Xénia, Abonyi Viktória
Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály
Bevezetés
A sürgősségi ellátás minőségének vizsgálatára ugyanúgy indikátorok szükségesek, mint bármely egyéb egészségügyi tevékenység, szolgáltatás esetében. Az ellátás speciális jellemzői miatt azonban a hagyományos minőségügyi jelzők itt nem használhatók: a belgyógyászati típusú ellátásnál a különböző betegségek ápolási ideje, az operatív ellátásnál a műtéti szövődmények és reoperációk kialakulása. Ugyanakkor pont ezek a speciális jellemzők lehetnek alkalmasak az ellátás körülményeinek vizsgálatára.
Anyag és módszer
Az előadásban a Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztályának 2015. évi járóbeteg ellátási adatainak alapján vizsgáltuk a 72 órán belül ismétlődő megjelenések számait. Elemeztük a demográfiai (kor) és szakmai (felvételre kerülők aránya, kórházi tartózkodás hossza) adatokat.
Eredmények
A mintegy 30000 beteg közül megközelítőleg 3,5 % jelent meg újra 72 órán belül, ami megfelel a nemzetközi irodalomban található arányoknak. A korcsoportokat figyelembe véve dominánsan a 6 év alatti korosztály volt reprezentálva. Az ismételten vizsgálatra jelentkezők közül a kórházba felvettek aránya megegyezett a kontroll csoportéval (egyszeri vizsgálatra jelentkezés.) és kórházi tartózkodásuk ideje sem volt szignifikánsan nagyobb.
Következtetés
A kórházi felvételek arányának és a kórházi tartózkodás hosszának egyezősége alapján az ismételt vizsgálatra jelentkezés hátterében orvos szakmai okokat nem azonosítottunk. Az irodalmi adatoknak megfelelően a 72 órán belül ismételten vizsgálatra jelentkező betegek számának és ellátásuk további jellemzőinek vizsgálatát alkalmasnak találjuk indikátorként egy sürgősségi osztályon folyó szakmai munka vizsgálatára.