Varia I. szekció
Kiemelkedő eredmények a magyar gyermekgyógyászatban
Cserháti Endre, Mezei Györgyi
SE I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika
cserhati.endre@med.semmelweis-univ.hu
Az olykor nem túl kedvező körülmények ellenére a magyar gyermekgyógyászat többször is létrehozott kiemelkedő teljesítményeket. Ezek közül döntően a budapesti gyermekklinikával összefüggő néhány eredményt mutatunk be.
Schoepf 1839-ben a világ negyedik általános gyermekkórházát alapította meg. Ekkor még csupán Párizsban, Szentpéterváron és Bécsben volt ilyen intézmény. Bókai senior a szabadságharc során rábízott gyermekkórházban (egy főorvos, két segédorvos) működésének végére 13 orvost foglalkoztatott. Jelentős érdeme, hogy bevonta a gyermekorvoslás körébe a ma határterületnek nevezett diszciplínákat: szemész, fülész, sebész, gégész, kórboncnok. Ennek a multidiszciplináris megközelítésnek kedvező folytatását a mai napig élvezzük.
Bókay János junior az USA-ban szerkesztett intubációs gége stent segítségével biztosította a túlélést a diftériás betegek többségének. A Behring (első Nobel-díjas) által bevezetett és diftéria elleni antitoxint termelő eljárás lényegesen jobb eredményeket biztosított ebben a betegségben szenvedőknek. A megtermelt ellenanyag kipróbálásában a budapesti gyermekklinikának jelentős szerepe volt. Bókay a varicella és a herpes zooster közös kórokozóját tisztázta és ezzel teljesen új lehetőséget ismert fel. A Pirquet és a magyar Schick Béla által bevezetett tuberkulin bőrreakcióról szóló előadás a Budapesten rendezett nemzetközi kongresszuson hangzott el. Véghelyi Péter munkatársával közösen írta le a Giardia lamblia okozta malabszorpciós szindrómát.
Mindezek az adatok mutatják, hogy a magyar gyermekorvosok és ezen belül a Schoepf-Bókay iskola jelentős eredményekkel gazdagította diszciplínánkat.
Budai Anzix
Asbóth Dorottya, Noll Judit
Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak
A budapesti gyermekbőrgyógyászat története több mint 60 évre tekint vissza, az első gyermekbőrgyógyászati osztály Pesten, a Heim Pál Kórházban létesült. A szakrendelések zöme azonban a mai napig a pesti oldalon található hátrányos helyzetbe hozva Buda és vonzáskörzete lakosait. Budán 4 év kivételével, amikor a fekvőbeteg osztály az átépítés miatt átmenetileg a Szent János Kórházban, a mai gyermeksebészeti osztály területén üzemelt csak szakrendelés működött csekély óraszámmal, az utóbbi években mindössze heti 9 órában. Buda gyermekbőrgyógyászati ellátása 2015 decemberével, a szerzők érkezésével jelentősen bővült. Ma már minden nap elérhető szakrendelés, emellett mód nyílik vírusos szemölcsök rövid narkózisban történő eltávolítására, és az anyajegyek számítógépes rögzítésére, összehasonlítására is. A szerzők jelen előadásukban csokrot kínálnak az eltelt fél év gyermekbőrgyógyászati beteganyagából, esetbemutatásaikat a budai ellátás történetének, elsősorban az építészeti vonatkozások ismertetésével fűszerezve.
„Orvosgyógyszer”
Gyermekorvos kommunikáció a XXI.században
Harmat György
Semmelweis Egyetem Főiskolai Kar
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott az orvoslás szerepe, helye a társadalomban, és ezzel együtt változott az orvos személye, feladata és viszonya a beteghez és a betegségekhez.
Számos szakterületnél fokozott elidegenedés figyelhető meg, a technika fejlődése elválasztja az orvosok egy részét a közvetlen betegellátástól. Ez alól talán az egyik utolsó kivétel a gyermekgyógyászat, hiszen a gyermekek folyamatos, hosszú kapcsolatban vannak a házi gyermekorvossal és persze a szülőkkel.
Ez a kapcsolat biztonságot, bizalmat jelent és ennek alapfeltétele a megfelelő kommunikáció és az orvos személye, személyisége.
Ez is tanulható, elsajátítható módszer, mely tapasztalatot és gyakorlatot igényel.
Manapság felgyorsult világunkban, a rohamosan növekvő információ tömeg, és az egy betegre jutó csökkenő időráfordítás és figyelem megnehezíti a gyermekorvosok helyzetét, ezzel szemben növekszik az igény a személyre szabott ellátás, gyógyítás bevezetésére.
Érdemes visszanyúlni a múltba és rehabilitálni, vagy újra felfedezni a személyes, gyógyító gyermekorvost.
Elég kizárólag a somaticus tüneteket kezelnünk a gyarapodási elégtelenség gyógyításakor?
Martonosi Ágnes Rita, Scheuring Noémi, Karoliny Anna, Lőrincz Margit
Heim Pál Gyermekkórház, Budapest
mailto:agirmartonosi@gmail.com
Bevezetés
A csecsemőkori táplálási problémák kezelése mindennapi gyakorlatunkban az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat. A gyermekorvosi gyakorlat eszközeivel nehezen befolyásolható gyarapodási elégtelenség hátterében gyakran nemcsak organicus, hanem funkcionális okokat is keresnünk és orvosolnunk szükséges.
Anyag és módszer
Egy esettanulmány kapcsán bemutatjuk a csecsemő-szülő konzultáció fontosságát és effektivitását a medikális kezeléssel párhuzamosan.
Eredmények
Egy 5 hónapos csecsemő táplálási és kritikus súlygyarapodási elégtelenségét ismertetjük, amely 6 hetes korában kezdődött az anyatejes és tápszeres táplálás elutasításával. Sem laktációs szaktanácsadó bevonása, sem több tápszer kipróbálása nem javított az állapotán. Elesett általános állapota, fizikális statusa és 10-25-ös percentilen stagnáló súlya miatt a csecsemő kórházba került, ahol a kivizsgálás részeként az organikus betegségeket fizikális, laboratóriumi és radiológiai vizsgálatokkal tematikusan kizártuk. Laktóz intoleranciáját kezeltük, de súlya továbbra sem emelkedett, és egyre erősebb distress jeleit mutatta táplálás közben. A szülők is fokozatosan egyre aggódóbbá váltak az állapotával kapcsolatban, per os bevitele tartósan elégtelenné vált, ezért nasogastricus szondán keresztüli táplálék kiegészítésre szorult. Ezzel párhuzamosan napi 1-2 alkalommal speciálisan képzett szakember bevonásával 30 perces konzultációkat tartottunk 12 napig a kórházi bent fekvés alatt és 5 további alkalommal a kontroll vizsgálatok során. A fő témák a következők voltak: a csecsemő érzelmi állapotának fejlődése, az érzelmek kifejezése, valamint a táplálkozási viselkedés megítélése és annak figyelembe vétele. Jó általános állapotban, emelkedő súlygörbével emittáltuk a csecsemőt. Otthonában a per os bevitel fokozatosan nőtt, így 2 hónappal később eltávolíthattuk a szondát. A jelenleg 10 hónapos gyermek szilárd ételeket eszik, cumisüvegből tápszert iszik, és megfelelő a pszichomotoros fejlődése is. A súlya jelenleg az 50-75 percentilis görbén emelkedő tendenciát mutat.
Következtetés
A csecsemőkori táplálási problémák kezelésekor figyelembe kell vennünk a szervi tünetek mellett a mentális tényezőket is. A funkcionális betegségek terápiájában a csecsemő-szülő konzultáció effektív kiegészítő módszernek bizonyul a gyermekgyógyászati osztályos gyakorlat során.
„Én mindent elhittem a doktoroknak” – sikeres leszoktatás szondatáplálásról
Gulácsi Ágnes, Scheuring Noémi, Karoliny Anna, Nagy Eszter, Lőrincz Margit
Heim Pál Gyermekkórház, Budapest
Bevezetés
A klinikailag jelentős koragyermekkori táplálási problémák hátterében leggyakrabban összetett etiológia áll. Egy 4 hónapos, nasojejunalis szondán táplált csecsemő esetén mutatjuk be, hogy hogyan sikerült visszaállítani per os táplálását komplex kivizsgálás és kezelés által.
Anyag és módszer
A negatív perinatális anamnézisű gyermek kórelőzményéből kiemelendő, hogy több alkalommal kezelték a területileg illetékes kórházban táplálási probléma, exsiccatio, izomhypotonia és congenitalis stridor miatt. Neurológiai kivizsgálás során (genetika, anyagcsere-vizsgálat, koponya MRI) az izomhypotonia oka nem igazolódott. Fejlődésneurológiai kivizsgálásakor kóros eltérést nem találtak A szoptatás felváltása tápszerrel, majd tápszerváltást követően is fennálló táplálás elutasítás, gyakori bukás, súlycsökkenés miatt kezdetben nasogastricus, később nasojejunális szondatáplálást indítottak. Emellett súlya emelkedett, neurológiai státusza is sokat javult, de naponta több alkalommal gyomornedvet hányt, és szájon át alig fogadott el adagokat.
Eredmények
Gasztroenterológiai osztályunkon tehéntejfehérje allergia gyanúja miatt extenzíven hidrolizált tápszerre tértek át, enyhe oesophagitis miatt pedig protonpumpa-gátló kezelést indítottak. Izomhypotonia okán rendszeresen gyógytornász foglalkozott a gyermekkel. A táplálás elutasításának összetett háttere miatt napi rendszerességgel szülő-csecsemő konzultációkra került sor, mely során a táplálkozási viselkedés és attitűdök tematizálása, a mögöttes anyai félelmek és hiedelmek értelmezése, táplálási interakció videó elemzése, valamint részletes táplálással kapcsolatos viselkedésterápia történt. Kitértünk a környezeti befolyásoló hatások figyelembevételére is. A gasztroenterológiai kivizsgálás eredményét és a korábbi információkat összevetve arra jutottunk, hogy a gyermek táplálás elutasításának hátterében nem áll olyan organikus ok, ami ezt indokolná. Ezért az alkalmazott komplex kezelés mellett a szondatáplálást lépésenként elhagytuk, per os táplálását kanalas módszerrel fokozatosan fel tudtuk építeni. Távozásakor a gyermek 3-4 óránként evett, alkalmanként 20-40 perc alatt, megfelelő mennyiséget, melyhez magától ébredt, ekkor élénken hozzáfogott az evéshez, jól kooperált.
Következtetés
A csecsemőkori táplálási problémák jellegükből adódóan erősen hatnak a környezet és a közvetlen gondozók lelkiállapotára, kompetenciaérzésére, a szülő-gyermek kapcsolat alakulására, a gyermek testi, szociális és érzelmi fejlődésére. A probléma súlyosbodása és a szövődmények megelőzése miatt kiemelten fontos, hogy mielőbb komplex, multidiszciplináris felmérést és kezelést biztosító teamek foglalkozzanak az ilyen esetekkel.
Kéretlen ajándék
Lévai Ildikó, H. Nagy Katalin
Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyermekosztály, Gyula
„Mi sem kértük, csak kaptuk!” - az üzenetértékű gondolat, s annak a társadalom felé történő közvetítése volt az alapmotivációja a Diaboló Alapítvány Kéretlen ajándék című rövidfilmjének. A gyermekkori diabéteszt naturálisan, az átlagnéző számára időnként sokkoló képsorokkal ábrázoló film valós élethelyzeteken alapul.
Kiindulópontja a diagnózist követő krízis-időszak, majd a diabétesz huszonnégy órás, élethosszig tartó mókuskerekén át ismerhető meg a különböző életkorú gyermekek állandó küzdéssel, fájdalommal, lemondással keresztezett, ám mégis kiegyensúlyozott, teljes értékű élete.
Legfontosabb üzenete a cukorbeteg gyermekek társadalmi megítélésének helyreigazítása, s figyelemfelhívás az 1-es típusú diabétesz előfordulásának emelkedésére.
A főszereplő gyermekek, családjaik, a közreműködő intézmények, egyesületek, sportklubok és a dr. H. Nagy Katalin vezette Békés megyei diabétesz gondozó csapat országosan is példaértékű együttműködésének eredménye a „Kéretlen ajándék”. A filmet Lévai Ildikó, érintett szülő rendezte a gyulai székhelyű AstroNova Film közreműködésével.
A film megtekinthető a következő linken: https://www.youtube.com/watch?v=1T6d30VwXd4